A forró fekete, vagyis a kávé sztorija

2010. 05. 10. - Cikkek, leírások - Ádám

A kávé a víz után a világ legnépszerűbb italának számít, ennek ellenére még a megrögzött fogyasztók között is akadnak olyanok, akik nincsenek tisztában eredetével és jótékony hatásaival. A történelem folyamán a kávé készítése és megítélése is sokat változott. Volt idő, amikor tiltották, sőt egyenesen büntették fogyasztását, később divatba jött és kávéházak sokasága nyitotta meg kapuit a társadalom és ezzel együtt a kávékultúra előtt. Az otthoni daráló- és főzőgépek elterjedésével a kávézás sokaknál a mindennapi rutin részévé vált, de vannak, akik egyáltalán nem hisznek a hatásában. Egy azonban biztos, a kávé jelentős társadalmi, kulturális és gazdasági kapocs az államok között. Cikksorozatunk első részében bemutatjuk nektek a kávé történetét, készítésének módját, kulturális szerepét és néhány meglepő érdekességet.

Történet

Annak ellenére, hogy felfedezését homály fedi, és azt sem tudjuk pontosan, ki jött rá arra, hogy emberi fogyasztásra is alkalmas, mégis számos legenda kering e témával kapcsolatban.

Az egyik legérdekesebb történet szerint, a Kr. előtti 3. században egy, a szerzetesek által megbízott etióp pásztor, Káldi megfigyelte, hogy a rábízott kecskék legelgetés közben szokatlanul nyugtalanok és éjszaka is aktívak. Tartva attól, hogy esetleg valami bajuk történt a különös eseményt jelentette a szerzeteseknek, akik a helyszínre érkezve megvizsgálták, hogy milyen táplálékot fogyasztanak az állatok. A környéken közepes méretű, piros bogyós cserjékre lettek figyelmesek és szedtek néhány marokkal a bokrok terméséből. Még aznap este főzetet készítettek belőle és meg is kóstolták az –addig számukra ismeretlen hatással bíró – italt. Mivel ízlett nekik az így kapott fekete, több pohárral is felhajtottak belőle, ami nem várt hatással járt. A szerzetesek nem tudtak nyugovóra térni és az egész éjszakát ébren töltötték.

Találkozhatunk olyan hiedelmekkel is, melyek szerint a növény gyógyszerként, orvosságként is megállja a helyét. Ezen mondák egyike sem bizonyított, nyilvánvalóan inkább az ital minél szélesebb körben való elterjedését hivatottak elősegíteni. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy a 15. században, Jemenben használták először a kávét stimuláló hatása miatt szufi szerzetesek, majd a 16. században Egyiptomban és Szíriában is felismerték élénkítő és jótékony hatását.

A kávé termesztése, kávéfajták

A kávé termesztése tökéletes természeti adottságokat, kiváló minőségű talajt, valamint körültekintő gondoskodást igényel. A legtöbb, boltban is kapható kávé két kávébab, a robusta és az arabica keveréke. Az arabica Etiópia Kaffa nevű tartományából származik. Környezetével szemben nagy igényei vannak. Fejlődéséhez a 1000-2000 méter közötti trópusi területek, a nagy csapadékmennyiség, a 15-24 ℃ fokos hőmérséklet, a napi többórás napsütés, a fagymentesség és a termékeny talaj az ideális. Íze meghatározóbb és jóval összetettebb a robustáénál, sokkal több aromát tartalmaz, viszont koffeintartalma alacsonyabb. Mivel ez a kávécserje érzékenyebb a környezetére, ezért drágább is a többi fajtánál.

A robustát az 1800-as évek végén fedezték fel a Nílus mentén, nevét ellenálló képességéről kapta. Ez a kávé fajta az arabicánál valamivel igénytelenebb, jobban tűri a hőséget, a páratartalmat, nem olyan érzékeny a talaj minőségére és már a 900 méter alatti trópusi síkságokon is megél. Kesernyés íze miatt alacsonyabb rendűnek tekintik az arabicánál, ezért olcsóbban is lehet hozzájutni. Azonban egy jól pörkölt robusta babkávét megfelelő arányban (10-15%) vegyítve arabicával kitűnő keveréket kaphatunk.

Érdekes, hogy a világ egyik legdrágább kávéjaként ismert Indonéziában termő Kopi Luwak vagy Civet Coffee robusta fajta.

Gondoltad volna?
Afrikában, a kávé őshazájában, akik nagyobb útra készülnek, még ma is visznek magukkal néhány kávészemet, hogy az energiát biztosítson a hosszú úton.

Az érett kávégyümölcs szüretelése kizárólag kézzel történik, a szedők hetente végig járják az ültetvényeket és csak a piros szemeket szedik le. A leszedett kávébogyó nem tárolható, ezért a feldolgozást rögtön a szüret után meg kell kezdeni. Erre kétféle eljárás létezik. A száraz feldolgozás során a kávébogyókat 3-5 cm vastagságban egy szilárd felületre terítik, és négy hétig a nedvességtől óvva szárítják a napon. Ez idő alatt a bogyók nedvességtartalma 13% alá csökken. Ekkor a kávébabszemeket egy speciális hántológép segítségével megszabadítják a száraz termésburoktól. A nedves feldolgozást azokban az országokban alkalmazzák, ahol nem elegendő a napsütéses órák száma a szárításhoz. Az eljárás lényege, hogy a kávébogyók húsát és a babszemet gépi úton elválasztják egymástól, amit egy speciális, erjesztő folyadékban történő áztatási és mosási fázis követ. Csak ezután kerül sor a szárításra, mely így csupán 10-14 napot vesz igénybe. A két különböző eljárással megcsupaszított kávé további tisztításon és szelektáláson esik át, majd ezt követően kerül sor a szállításra.

A kávé élettani hatásai és a koffein szerepe

A koffein valójában a kávé növény természetes védekező mechanizmusa, ami erős rovarölő szer. Szerencsére az emberekre éppen ellenkezőleg, élénkítő hatást fejt ki a koffein. Megemeli a vérnyomást és a pulzus számot, több vér kerül tőle az agyba, ezzel segíti a koncentrációt. A koffein bár jó hatással van a fizikai és szellemi teljesítőképességre, igazából csak átveri a testünket, elhiteti az agyunkkal, hogy nem vagyunk fáradtak, nincs szükségünk pihenésre.

A legtöbb kutatás szerint napi 300 mg koffeinnél több fogyasztása már egészségtelen lehet. Ez a 300 mg megfelel 3 csésze főzött vagy eszpresszó kávénak, 5 csésze instant kávénak vagy 5 csésze teának. A nagy mennyiségű és rendszeres fogyasztás, mint más élvezetes ételek, vagy italok esetében, a kávénál is megannyi betegség forrása lehet. Túlzott fogyasztása egészséges felnőtt emberek körében is problémákat okozhat, többek között izgatottságot, szédülést, hőemelkedést, szív-és érrendszeri megbetegedéseket, terhes nők esetében pedig növelheti a vetélés kockázatát.

Kávé és a kultúra

A történelem során a kávé mindig is része volt az irodalomnak, a zenének, a költészetnek. Számos író, költő és zeneszerző merített ihletet a kávé telt aromájából, íncsiklandozó illatából és persze a hely szellemiségéből. Gondoljunk csak a Pilvax Kávéházra, mely az 1848-as forradalom egyik meghatározó helyszíne volt és mindemellett persze a művészek és a társadalom közkedvelt találkozóhelye is. Ami a zenét illeti, elég megemlítenünk Bach híres Kávé Kantátáját vagy a Cafe del Mar válogatásokat és máris nyilvánvalóvá válik, hogy a muzsika és a kávé is szorosan összefonódott egymással. Mindez persze a jelenben sincs másképp, számos kortárs író járul hozzá írásaival a kávékultúra népszerűsítéséhez.

Kávézóban vagy otthon fogyasztva, tejjel vagy tejszínnel keverve a kávé egy kellemes beszélgetés legjobb alapja lehet. Ha a cikket olvasva megkívántál egy finom feketét ne habozz, készíts egyet magadnak és élvezd tovább a napot.

Megosztom: Iwiw   Facebook   Twitter   Google   E-mail   Megosztás